Biztosan elment az esze a bajoroknak. Különben miért pakolnának minden falu határába egy-egy napelem erőművet? Igen, tessék pontosan így érteni: valóságos erőműveket telepítettek, mindenütt.

Kisebb-nagyobb napelem-erdő gyűjti az ingyen energiát. Na jó, ez sincs egészen ingyen, mert pénzbe kerül minden szolártábla, az áramot is el kell vezetni a házakhoz, az istállókhoz, a településen működő ipari üzemekhez, a boltokhoz, de ha már egyszer befektettek, már csak karban kell tartani, gondozni. Persze ott is vannak, akik jobban bíznak a sajátjukban, mint a közösben, ezért a házuk tetejére, a cserép fölé is napelem-borítást tettek. Ami biztos, az biztos alapon, ha mégsem volna elég fény az erőműnek, néhány szélkerék is jól jön. Ha nem süt, talán fúj.

Miközben a világban valóságos napelemes forradalom zajlik, a magyar kormány adóztatással és adminisztratív eszközökkel szorítja vissza a hazai napelemes piacot. Ha engednék a terjedést, értelmetlenné válna a paksi bővítés.

Két nappal ezelőtt az amerikai Tesla bemutatta új akkumulátorát a világnak, amellyel tényleg forradalmasíthatja a napenergiaipart. Az újratölthető, 7-10 kilowattórás lítium-ion akkut úgy tervezték, hogy eleve együttműködjön a napelemes rendszerekkel. Segítségével akkor is lehet majd napelemes áramot használni, ha nem süt a nap, vagy borult idő van.

Japánban 2010-től a felére esett egy kilowattóra áram napelemmel történő előállításának költsége, csakúgy, mint Európában és az USA-ban. A napelemes forradalom a szemünk előtt zajlik, csak mi nem tudunk róla.

Fukushima után Japán úgy döntött, hogy bezárja valamennyi, 43 darab atomerőművét, és egész gazdaságát átállítja a megújuló energiára. Nemcsak az atomerőműveket, hanem az elöregedett és környezetszennyező olajtüzelésű erőműveket is bezárják. Bár 2011 óta a lekapcsolt atomerőművek termelését konvencionális hőerőművekkel, azaz szén, olaj, gázerőművekkel pótolták, idén már egy 2,4 gigawattos olajos erőművet is bezártak az ország északi részén.

A japánok e mellett hozzáláttak a megújuló energia támogatásához, amelynek eredményeként sikerült világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb támogatási rendszert megalkotniuk. A japán állam a napelemes termelőknek 92 Ft/kWh, a szélerőműveseknek 50-125 Ft/kWh átvételi árat garantál (amely többszöröse pl. a németországi átvételi áraknak). Ennek köszönhetően áramlik a magántőke az új energia iparba.

Sokkoló vagy sem, a németek átlépik azt a nálunk nemrég egy kormányzati képviselő által hivatkozott polémiát, hogy a napcellák által termelt áramot ne csak akkor lehessen használni, ha süt a nap. Az óriási akkutelep majdnem a magyar szélenergia-kapacitás tizedét teszi ki, és Németországban már nem is ez az egyetlen ilyen létesítmény.

A szélturbinával és napelemmel áramot termelő rendszerek egyik gyenge pontja, hogy a hullámzó termelést csak valamilyen segéd- vagy pótkapacitás rendszerbe építésével lehet "kisimítani". Eddig úgy volt, hogy az csak elvileg járható út, hogy a termelési volumenhez illeszthető nagyságrendű energiatároló rendszerek elérjék ugyanezt a hatást. A németországi Szász-Anhalt tartományban viszont e területen is a gyakorlati megvalósítás felé léptek előre azzal, hogy hamarosan az ún. Solar-völgyben az alapinfrastruktúra részévé válik egy 30 MW-os akkumulátor. A gigaakku kifejezetten a pillanatnyi napenergia-túltermelési helyzetek kezelésére szolgál.

A világpiacon hiányt jósolnak a napelemek frontján, Európában és Magyarországon még bőséges a készlet. Hazánkban nő az érdeklődés, annak ellenére, hogy támogatást ma csak a közszféra épületei kapnak.

A két éve tartó túlkínálat után szakértők attól tartanak, hogy hiány lesz a világon a napelemekből – számolt be a közelmúltban a Bloomberg Businessweek. A visszaesés a stagnáló európai piacokat nem érinti, a magyar forgalmazók sem érzékelik a csökkenést. Az egyik legnagyobb, napelemek forgalmazásával és felszerelésével foglalkozó hazai cég, a Manitu Solar Kft. 2012 és 2013 között 150 százalékos növekedést tapasztalt a támogatott projektek esetében. A növekedés szinte kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető – mondta lapunknak Szolnoki Ádám cégvezető. A tiszta lakossági piac 20-30 százalékkal nőtt, ám rendkívül alacsony bázisról – tette hozzá.