Másrészt az erőművek száma és a termelt energia nem pontosan követi egymást, ugyanannyi mennyiségű erőmű a fejlesztések miatt egyre több energiát termel a világban. Európában ez viszont nem így van, ott csökkenés tapasztalható.

A világban a nukleáris energia részaránya mindezek ellenére már régóta csökkenő tendenciát mutatott, a 2011-es japán katasztrófa ezt csak felgyorsította – mondta Mycle Schneider. Az erőművek mintegy fele legalább 30 éves. Igazán sok reaktor jelenleg csak Kínában épül, 27 darab, az összes, világszerte épülő reaktor mintegy 40 százaléka.

A legnagyobb atomerőművek leállításával hatalmas, 500 milliárd eurónyi atomerőmű-beruházás ment a lecsóba Európában, és ez csak még rosszabb lesz – mondta az előadó. A számok szerint ugyanis a megújuló energia sokkal jobban megtérülő befektetés, mint az atomerőmű. Az atomberuházások csökkenése is elsősorban az alacsonyabb áramárak számlájára írható.

Ma már több kapacitás-bővítés történik a megújuló energia területén, mint az atomenergia-iparban. Spanyolország például ma már szélből több energiát állít elő, mint bármely más energiaforrásból. Kínában az épülő atomerőművek ellenére a szélenergia sokkal nagyobb ütemű bővülést mutat, mint a nukleáris energia, de még a napenergia is behozta az atomenergiát.

Ezek a folyamatok, a megújuló energia előretörése egyre gyorsulni látszik. Az USA-ban a szakértő szerint öt centbe kerül a napenergia előállítása kilowattóránként, a gázból származó elektromos áram hét cent, a szén tíz cent, az atomenergia ára pedig 13 cent.

(privatbankar.hu)