Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.

Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai 'gázlelőhely'.

Ezért is örülünk annak, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források - a megszokott kedvezményezetti körön túl - már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók.

Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.

(Sajtóközlemény - Magyar Energiahatékonysági Intézet)